Hermann Gusztáv Mihály: Az eltérített múlt Oklevél- és krónikahamisítványok a székelyek történetében
Lektorálta:
Pál Judit és Szabó Levente
Sorozatszerkesztõ: Bárdi Nándor
Borítóterv: Bíró
Gábor
– 140x195 mm, 240 o., varrva, kötve
Ára: 22 lej
A szerzõ elsõsorban arra keresi a választ, miképpen keletkeztek, és fõképpen: milyen hatással voltak ezek - a székelység történetében fontos szerepet játszó - hamisítványok a székelység történeti tudatára, illetve arra, ahogyan a román történeti kutatás kezelte a székelykérdést. A csíki székely krónika a székely identitás alakulása tekintetében játszott és játszik fontos szerepet, Orbán Elek torzított történetét a múlt századforduló korában, illetve azt követõen dívó hõskultusz hívta életre, a két középkori(nak hitt) oklevél pedig a székelyföldi románság vitatott kérdésében szolgáltatott érv-alapot. A székelység története önmagában, utólagos kinagyítás és színezés nélkül is nagyon érdekes. A média bizonyos ágazatai, a tudományos bestseller-irodalom, olykor a politikai retorika szereti a szenzációt, és az sem mindig zavarja, hogy kitalált tényekrõl, költött múltról van szó. Ez helytelen, akár a Székelyföldre telepedett román lakosság történetének idõbeli "meghosszabbításáról", demográfiai súlyának felnagyításáról van szó, akár a székelység történetének eltorzításáról, hamis mitizálásáról. A hamisítványokról ki kell mondani az igazat. Másfelõl, azáltal, hogy évszázadokon át a hamis mítoszok beépültek a köztudatba, múltunk részévé, mentalitástörténetünk alakító tényezõivé váltak. Ennek az "eltérített múltnak" a közönség elé tárása pedig érdekes kihívás.