Vissza!

Ignácz Rózsa: Ünnepi férfiú

A regény Szent László király életérõl szól, de nem szokványos történelmi regény: korabeli krónika, dráma, tanulmány, levelek, vallomások, interjúk váltogatják egymást. mû három fõ részre tagolódik. Az elsõ (Pillanatok tükrében) krónika formájában beszéli el hõse életét. A nép száján csodás történetek terjedtek el a királyról: sziklából vizet fakasztott, könyörgésre kövé vált a kunok pénze, egyedül õ ugratott át a Tordai-hasadékon. Lengyelországi hadjáratát és szomorú halálát végül drámai formában idézi fel a szerzõ. A második részben (Káprázó idõben) már az utókor szemével vizsgálja az írónõ a szent király alakját, akirõl teljesen ellentétes vélemények alakultak ki. Azt mondták róla, hogy tovább élt, mint a közönséges halandók; némely krónikás szerint rettenthetetlen hõs, erényes, a lovagi eszme megszállottja; mások szerint csöppet sem rettenthetetlen, inkább engedelmes, alázatos lélek. A középkori krónika szerint reális gondolkodású államférfi, villámgyorsan határozó és bölcsen cselekvõ, ugyanakkor sokat tusakodik önmagával. A harmadik részben (Ma - 1950-51) interjúkat olvashatunk; baráti levéltöredékek vallanak a Szent Lászlóról kialakult képrõl. Mindezekbõl azt szûri le Ignácz Rózsa, hogy hõsének alakja méltánytalanul szorult háttérbe Szent István mögött; szerinte László a magyar történelemnek egyik legnagyobb egyénisége, aki megteremtette az összhangot a pogány magyar hagyományok és a kereszténység között. A könyv nyelvezete egyedülállóan szép, hol régies, hol rusztikus, de mindenütt célratörõen igényes. (Legeza Ilona könyvismertetõje)